Magyar Péter kezdő 11-e: Tarr Zoltán, az egykori zsinati tanácsos, akinek nincs mindig álláspontja, ezért Manfred Weberhez igazodik

Magyar Péter pártjának második embere Tarr Zoltán református lelkész, aki állítása szerint nem is akart politikus lenni, ám végül az Európai Parlamentben kötött ki. A Tisza Párt alelnöke EP-képviselőként beismerte, hogy sok kérdésben nincs saját politikai álláspontjuk, Manfred Weber pártjának irányához igazodnak, és ez szerinte kötelességük is. De kicsoda Tarr Zoltán? Bemutatjuk Magyar Péter egyik kulcsemberét.

Református lelkészből céges tanácsadó, majd politikus

Tarr Zoltán 1972 február 12-én született Budapesten egy református lelkészcsaládban. Édesapja és nagyapja is lelkészként szolgált. A politikus az Eötvös József Gimnáziumba járt, és a tavalyi európai parlamenti választás előtt létrehozott Wikipédia-oldala szerint „a diákság körében kisebb vezető szerepeket is vállalt” vagy ahogy a hvg portréjában fogalmaznak, „ifjúsági vezető lett”. 

Érettségijét követően a Károli Gáspár Református Egyetemre ment, ahol 1996-ban teológiai diplomát szerzett. 

Először egy nemzetközi találkozó szervezésével bízták meg, majd 2003–ban, mindössze 31 évesen Bölcskei Gusztáv akkori főlelkész mellett a Magyarországi Református Egyház Zsinatának tanácsosa, az egyház országos közigazgatásának vezetője lett. 

E szerepében egészen 2015-ig dolgozott az egyházon belül. Ekkor azonban konfliktusa támadt az egyház új vezetésével, főként Szabó István püspökkel, és távozott tisztségéből. A valasz.hu-nak adott interjúban azt állította a nézeteltérés volt köztük az állam és az egyház ideális kapcsolatát tekintve. A politikus úgy emlékszik vissza, hogy az egyházon belül sokáig testvéries kapcsolata volt Balog Zoltán püspökkel, akit 2024-ben, kilenc évvel később a kegyelmi ügy miatt lemondásra szólított fel. Állítása szerint azért távozott a református vezetésből, mert nem akart feszültséget az egyházban. 

Felvetődött, hogy lelkészként egy parókián dolgozzon, ám ekkor nem kapott lehetőséget, így civilként kezdett el dolgozni, de lelkészi jellegét megtartotta, és amennyiben hívják, megy prédikálni. Elvégezte a KPMG képzését, termékfejlesztési vezető lett az Invitech ICT Services Kft-nél, majd tanácsadóként, ügyvezetőként és középvezetőként dolgozott több másik cégnél. 

Tarr Zoltán és Magyar Péter 

Tarr Zoltán állítása szerint nem ő kereste meg Magyar Pétert, hanem egy ismerősük hozta össze őket a kegyelmi ügy kirobbanását követően. Bár állítása szerint ez nem volt tervben, beszédet mondott a Tisza Párt későbbi elnökének március 15-i tüntetésén. Ezt követően pár nappal a próbaideje lejárta előtt elbúcsúztak tőle a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik háttérintézményénél. Tarr szerint politikai okokból váltak meg tőle, és közölte, munkaügyi pert fontolgat. Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „Miért kellene a kormánynak egy olyan emberben megbíznia, aki meg akarja buktatni?!”. 

A Tisza Párt későbbi politikusa ekkor még visszautasította, hogy a kormány buktatását célzó szándékai lennének. 

Erről a valasz.hu-nak azt mondta, elméleti lehetőségként megfordult e fejében, hogy „alternatív református egyházat hozzon létre”, ám végül nem ez volt a célja, hanem „normális, egymással beszélgető emberek közösségét” szerették volna felépíteni. 

Ahogy a Tisza Párt elnöke, ekkor még Tarr Zoltán is határozottan kijelentette, hogy nem akar politikus lenni. Majd kiderült, hogy Magyar felkérte, hogy induljon EP-képviselőnek, de még ekkor is azt nyilatkozta, hogy ezt át kell gondolnia. Végül elvállalta, és a Tisza Párt listájának 3. helyéről bekerült az Európai Parlamentbe, ahol a párt hét főből álló képviselőcsoportjának vezetője lett. Tarr Zoltán bekerült az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságába. A Tisza Párt tisztújításán Magyar Péter mögött és Radnai Márk mellett alelnökké választották, ezzel a politikai formáció második embere lett. 

Tarr Zoltán, akinek nincs politikai álláspontja, ezért Weber pártjához igazodik

Az alábbi párbeszéd a Republikon Intézet podcastjában hangzott e a műsorvezető és Tarr Zoltán között: 

„Amikor ezekről az általános, az egész Európai Uniót érintő kérdésekről van szó, akkor a pártnak már vannak kialakított álláspontjai? Amennyiben nem, akkor ezek hogy jönnek létre, és mennyire játszik szerepet ezekben a néppárti tagság? Mennyire a néppárt határozza meg a Tisza álláspontját?”

Ugye egy nagyon fiatal formáció vagyunk, és nem mi szeretnénk hárman eldönteni, hogy bizonyos kérdésekről mit gondolunk. Egy nagyon széles körű dialógus folyik a közösségen belül, amit szeretnénk aztán még szélesebb körbe kivinni. Sok olyan kérdés van, amiben azt gondoljuk, hogy nem nagyon van, vagy nem nagyon lehet vita, és több olyan kérdésben, amiben nyilvánvalóan van és lesz vita – ezek részben életviteli, erkölcsi kérdések, részben pedig ilyen általánosabb európai vagy a világban való helyünket illető értékrendbeli kérdések. Ezért 

Egy másik beszélgetésben pedig egyetértett a műsorvezetővel, aki „óvodai beszoktatáshoz” hasonlította, hogy az EP-választásokat követően az Európai Néppárt örömmel fogadta sorai közé a tiszásokat. Ők pedig állítása szerin gyorsan beilleszkedtek. „Nem is volt annyi sírás és annyi veszekedés mint egy óvodai beszoktatásnál megesik. Nagyon kedves fogadtatásban részesültünk és nagyon intenzíven és keményen sikerült bekapcsolódnunk a munkába” – fogalmazott Tarr Zoltán. 

A Tisza Párt EP-képviselője egy másik interjúban kijelentette, hogy több olyan kérdés van, amelyekben „a néppárti álláspontot elfogadják, elfogadták, és ezeket az álláspontokat kvázi magukévá teszik”. 

Mindent megszavazott, amit Weberék szerettek volna

De vajon melyek ezek az álláspontok? Többek közt olyan kérdésekről van szó, amelyek Tarr Zoltán szerint „a társadalomban nem létező problémák”, amelyeket a kormány „fel akar nagyítani”. Ilyen például az orosz-ukrán háború, a migráció és az LMBTQ-jogok kérdése, amelyekben a Tisza Párt látványosan kerüli, hogy Magyarországon egyértelműen állást foglaljon. 

Ha nyilatkozatokban nem is, az Európai Parlamentben leadott szavazataikkal azért mégis leteszik valaki mellett a garast a Tisza Párt politikusai. Álláspontjuk pedig egyértelmű, hiszen a közelmúltban

Az előterjesztés, amelyet elfogadtak, úgy fogalmaz, „a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében további finanszírozásra van szükség a Menekültügyi és Migrációs Paktum megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében; ezért úgy határoz, hogy 2025-re a költségvetési tervezethez képest 25 millió euróval megerősíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, tekintettel arra, hogy az pozitívan járult hozzá a menekültek azonnali támogatásához”. 

De a Tisza Párt EP-képviselői igennel szavaztak arra az előterjesztésre is, amely kiemeli, hogy 

és tovább kell erősíteni a civil társadalmi szervezetek, az emberijog-védők és az újságírók e szempontokkal kapcsolatos munkáját, különösen azokban az országokban, ahol ezek a jogok veszélyben vannak”.  És a háború kérdésében is döntöttek, hiszen a tiszás képviselők Tarr Zoltánnal az élen elfogadták az előterjesztést, amely Ukrajna feltétel nélküli támogatását és EU-csatlakozását sürgeti. 

A Tisza Párt alelnöke legutóbb akkor okozott botrányt, amikor egy kommentben megalázó módon támadta Mészáros Nórát, a HírTV műsorvezetőjét. Tarr Zoltán az újságíró egyik fotójához írt egy hozzászólást, amelyben úgy fogalmazott „Drága, ez nagyon súlyos. Nem tudom mit vagy kit használ, hogy állandóan ilyen feldobott hangulatban van, de ki kéne bújni a propaganda sejhajából és valami újságíróhoz, riporterhez, szerkesztőhöz illő munkát végezni. Legyen kritikus, de ne hazudjon! Jó szerencsét.”

A Hír TV műsorvezetője az alábbi nyílt levéllel válaszolt a politikus támadására: 

Nyitókép: Mandiner